fbpx
LOADING CLOSE
kiválasztási folyamat manager

Kiválasztási folyamat

Utálom a HR-eseket, az egész munkaerő kiválasztás folyamatát!


Két oldalról is hallom szinte naponta, hogy mennyire rossz a munkaerő kiválasztási folyamat. Az álláskeresők és a megbízók is elégedetlenek, dühösek a fejvadászokra, a munkaerő közvetítéssel foglalkozó szakmabeliekre. A fejvadászok és a HR-esek pedig szenvednek az irracionális elvárásoktól, a pontatlanul megfogalmazott feladatoktól és az idő hiánytól.

  • Álláskereső panaszkodik a személytelen, érzéketlen bánásmódról, a visszajelzés hiányáról. Szeretne egy visszajelzést, hol esett ki a kiválasztási folyamat során, valami visszacsatolást, ami alapján tud fejlődni, és tudja, hogy legközelebb mit csináljon majd másképp.
  • A megbízó azt állítja, hogy nem kap megfelelő jelölteket, nem elég gyorsak vagy hatékonyak a megbízottak.

kiválasztási folyamat manager

Hogyan lehetne megállítani, vagy javítani a helyzeten, hogy minden szereplő számára eredményes legyen a kiválasztási folyamat?


A sikerdíj vagy jutalék a kereskedelemben kialakult ösztönző formának hitt rendszer. Pszichológiai alapja ellenben a bizalmatlanság.
Ha biztos vagyok abban akit megbízok, akkor fizetek neki egy fix árat, mert feltételezem, hogy eredményesen fog teljesíteni. Ha bizonytalan vagyok még magamban is, akkor több szálon futtatom meg az adott feladatot. Ez olyan, mint a párkapcsolat. Először járunk együtt, udvarolunk, ismerkedünk, aztán ha szimpatikusak vagyunk egymásnak, hasonló az értékrendünk, akkor valószínűleg össze is házasodunk 1 valakivel. Ha valaki több vasat a tűzben, azt mondják rá, hogy hűtlen, és nem bízik a másikban.

 

Ha pozitívan állunk a kapcsolatainkhoz, és mindig adunk egy esélyt, előfordulhat, hogy változások történnek idő folyamán. Lehet, hogy elválnak az útjaink, és keressük a másik partnert, de csak abban az esetben, ha nem tudunk együtt élni.

 

De hozhatnám példának azt is, hogy online marketingest bízok meg azzal a céllal, hogy a forgalmat növeljék, hogy ismertté váljak… De bizonytalan vagyok, hogy ki lenne a megfelelő, mert nem bízok abban a képességemben, hogy kellően képes vagyok felmérni az adott helyzetet. Ezen okból kifolyólag egy időben megbízok akár kettő vagy három szakembert is. Aztán majd akkor fizetek nekik, ha látok eredményt a munkájukból, ami ugyebár min. 2,3 hónap, de akár 6 hónap is lehet.

 

Miért alkalmatlan ez  a kiválasztási koncepció?

Alaptalan versengés, „egészségtelen”, mely kizárólag jutalékos rendszerben haragot, dühöt generál a közösségben, szűkebb értelemben a közvetítők között. A versenyben ritkán jut idő arra, hogy a másik megrendelővel, jelen esetben az álláskeresővel olyan mértékben tudjanak foglalkozni a kiválasztó személyzet tagjai, amitől elégedettek lennének a pályázók.
Ez vezet a pályázó frusztráltságához, elégedetlenségéhez, és a hitelességvesztéséhez is.

A megbízó is csak egy maszkba öltözött megbízottra lel, aki éppen az értékesítő szerepét játsza, hogy melegen tartsa a HR vezetőt vagy más kiválasztott vezetőt éppen. A színjátékban senki sem lehet saját Önmaga! A megbízó ezt a hatalmi pozíciót sokszor kihasználja, hiszen nincs semmi tétje az adott feladatnak.
Ebből alakul ki az, hogy a kiválasztást végző első körös személyzet már-már olyan frusztrált, hogy nem képes a humán szemléletét bevinni, – tisztelet a kivételnek. Jó magam évekig elnyomtam minden felülről jövő frusztráló érzést, hogy az álláskereső ezt ne érezze, mivel az nem az Ő problémája.

De ez még mind semmi, amikor tapasztalat hiányában nem mérik fel a helyzetet, és olyan pozícióra adnak több megbízást, ami eleve hiánycikk a piacon, és így egymás elől halászgatják el a jelölteket, és a legnagyobb veszteség az, amikor a cég közli például a fejvadásszal, hogy megtaláltuk saját forrásból vagy sajnos átalakult a helyzet, így megállítjuk a keresést. Igen sajnáljuk, köszönjük az eddigi munkádat!


Na ebből keljetek fel mindennap, és mosolyogjatok a Világra és építsünk összetartó társadalmat, közösséget, szeressük egymást gyerekek! Színjáték, szerepcsere, maszkok, – igazán fárasztó munka – ami, ha azt vesszük egy külön munkakör. Belefáradnak az emberek, a harag, a düh tovább fáraszt, majd kiégnek és kedvetlenné válnak.

Mi a megoldás?

A tudatos vezető tudja, hogy a cég lelke a munkaerő. Ha az első számú vezető – a cégvezető, tulajdonos – tisztában van azzal, hogy mit szeretne, kellő bizalommal van önmagához és a megbízotthoz, akkor csak abban az esetben bízik meg másik közvetítőt, ha reális időn belül nem képes felmutatni eredményt.

Köszönöm a megosztásokat!

– Eideh Titanilla -Karrieredző