LOADING CLOSE

Te már megtaláltad a hivatásod?

Bizonyára Neked is volt már, vagy esetleg most van időszakod, amikor semmi másra nem tudtál gondolni, csak arra, hogy legyen egy olyan munkád, ami legalább egy kicsit érdekes, korrekt juttatási csomaggal, hiszen az elsődleges cél a megélhetés. Lehet, hogy el sem olvastad alaposan a pozíció leírását, egyszerűen csak kattintottál, jelentkeztél és még csak eszedbe sem jutott, hogy elgondolkozz azon, valóban ezt akarod-e csinálni heti öt nap, napi nyolc órában.

Sőt, az is lehet, hogy soha nem is érzeted szükségét annak, hogy a vágyaidra gondolj, mert a szüleid és a környezted úgy nevelt, hogy bármit, de dolgozni kell, hiszen pénz kell a csekkek befizetésére. Bevallom, én is így tettem, hiszen így programoztak minket gyermekkorunktól, ezért nem hibáztathatunk senkit. De mit is teszünk ilyen helyzetekben? Keressük a biztonságot, belekényszerítjük magunkat egy multinacionális cég mókuskerekébe, vagy egy SSC-be, vagy esetleg szerencsét próbálunk egy másik országban egy jobb jövő reményében – azaz, keresünk menekülési utakat. Olyan sztereotípiákkal védjük és vigasztaljuk magukat, hogy „aki nem dolgozik, az ne is egyék”, vagy azzal, hogy „egy férfinak el kell tudni tartania a családját”. Amikor azonban besokallunk vagy belefásulunk a helyzetünkbe nemcsak testileg, de lelkileg is legyengülünk. Kezd csökkenni az önértékelésünk, sőt, akár el is hanyagoljuk magunkat, nem tudunk fejlődni.

Amikor bekerültem egy diplomás „gyárba” (SSC), úgy éreztem, megfulladok. Korlátoztak a szabadságomban, a gondolkodásban, a tréningek, amikre küldtek nem az én fejlődésemet szolgálták, és nem önzetlenségből ajánlották fel. Te meddig hagyod, hogy irányítsanak vagy befolyásoljanak!?

Te, kedves Olvasó többre vagy hivatott, ne várd meg azt a pillanatot, amikor úgy érzed nincs kiút a mókuskerékből. Ne hagyd, hogy a szabad gondolkodásodat mások befolyásolják! Miért süppednél bele egy ilyen helyzetbe, ha van más kiút is? Nem ígérem, hogy gyors és instant megoldást kínálok, de megmutatom, hogy én hogyan másztam ki a gödörből, milyen eszközöket használtam, milyen képzéseket és tréningeket végeztem, és főként mit tettem annak érdekében, hogy eljussak ahhoz a hivatáshoz, amit szeretek, ami igazán én vagyok. Nem a státusz a fontos, mindegy, hogy alkalmazott vagy, vagy esetleg vállalkozó, a lényeg az, hogy azt a munkát végezd, ami szívből jön, amiben fel tudsz oldódni, amit élvezel. Nem szabad hagyni, hogy  kimerülve érkezz haza minden nap a munkából, hogy folyton fáradt és ingerült legyél, ahogy azt sem, hogy egy kínszenvedés legyen minden nap felkelni, és dolgozni menni.

Életem során legalább 15 munkahelyem volt, de csak a legutóbbi munkahelyem segített hozzá ahhoz, hogy rátaláljak önmagamra. Tudod miért? Mert szabadságot kaptam a gondolkodáshoz, mert engedtek fejlődni, tanulni, tapasztalni. Ne érts félre, kedves Olvasó, természetesen a jó kereseti lehetőség és anyagi biztonság is nagyon fontos szempont, de ha mindezt párosítani tudod azzal az állással vagy tevékenységgel, amiben igazán ki tudsz teljesedni….az felbecsülhetetlen érzés, és hamar megtérül.

Ne keseredj el, ha most hirtelen nem jut eszedbe olyan hivatás vagy tevékenység, amiben maximálisan fel tudnál oldódni – hidd, el sokan vannak ezzel így. Sőt, az emberek többsége nem tudja, mivel foglalkozna szívesen. Ha ezzel Te is így vagy, mutatok Neked néhány lehetőséget, ami segít abban, hogy megtaláld azt a tevékenységet, ami feltölt. Jó szívvel ajánlom, tapasztalatból mondom, hogy hasznosak:

  • Önismereti tréning, gondolattérkép
  • Onebrain
  • Smink/stílustanácsadás
  • Kommunikációs tréning
  • Prezentációs tréning
  • „Én” márka építése
  • Közösségi média, networking (pl.: profi Linkedin profil)
  • Blogírás

 

Ismerd meg önmagad, vedd kezedbe az életedet, határozd el magad, és lépj ki a mókuskerékből! Örömmel támogatlak ebben, mert tudom, milyen nehéz, de nekem is voltak és még a mai napig vannak támogatóim, ezért én is ezt fogom Neked nyújtani!

Akiknek már segítettem…

Krisztina középvezetői pozícióban dolgozott projekt vezetőként, egy 5 fős csapatot irányított. Sokszor napi 10-12 órát dolgozott, mert egyre több feladattal bízták meg. Fizetésemelést és elismerést azonban nem kapott, és ez elkeserítette. Összegeztem neki a helyzetet: több feladat, nulla dicséret,  előléptetés ígérete, és még csak jutalomban sem részesül. Megkérdeztem Krisztinát mivel töltődik fel, mi az, amit igazán szeret csinálni, vagy mit tenne, ha lehetősége lenne. Lesütötte szemét, s mintha szégyellni kellene, azt felelte: „Imádok festeni, rajzolni és mellesleg van is néhány képem, amiket lefényképezek, és gyűjtögetem egy online oldalon. Már annak örülnék, ha magammal is törődhetnék, feltöltene olyan képzés, fejlesztés vagy workshop,  amin én szeretnék részt venni: stílus tanácsadás, vagy smink. Szeretném nőnek érezni magamat és nem csak egy robotnak.”

István 15 éve értékesítő, key account manager-ként dolgozik napi 10-12 órát. Szereti a munkáját, szeretné is tovább folytatni, de jelenlegi munkahelyén korlátozzák őt. Elmondása szerint felettesei sokszor nem működőképes stratégiát próbálnak ráerőltetni, amivel nem képes olyan eredményeket felmutatni, amivel vezetői elégedettek lennének, és ez frusztrálja. Istvántól is megkérdeztem, hogy mi az, ami feltöltené Őt, vagy amiben örömét lelné. Azt felelte, csak annyit szeretne, hogy szabad kezet kaphasson, hogy bízzanak benne, hiszen ő napi szinten találkozik az ügyfelekkel és látja, hogy mire van szükségük. Csak ennyi? – kérdeztem.  Kívánhatok még? –kérdezte István. Bólintásomra így folytatta: „sok kötelező tréningre küldenek, és én tisztában is vagyok a hiányosságaimmal, de szeretnék végre olyan kommunikációs tréningen részt venni, amit én választok, olyat, ami illik a személyiségemhez”.

Vélemény, hozzászólás?