LOADING CLOSE

Te is a MÚLT foglya vagy?

A történelem során nem sok lehetőségek nyíltak arra, hogy emberek megválasszák a foglalkozásukat. Javarészt a sors és a kényszerűség határozta meg a szakmájukat, nem volt szabad választásuk. Foglalkozásokra utaló neveket használtak, mint a Szabó vagy a Kovács, vagyis örökölték a szakmát.

Ma már eljutottunk többé-kevésbé a sorsszerűségtől a szabad akaratig.

Vajon mekkora a választási szabadságunk a munkánkat illetően az őseinkhez viszonyítva?

Az én családfám a következő képet mutatja: pedagógusok, iskolai igazgató, örökölt nemesség stb.. vagyis el kellett indulnom nekem is a pedagógus pályán, így lettem én is nyelvtanár- mellesleg 6 idegen nyelvet is tanultam.

Aztán nálam is eljött a mai szabad akarat szelleme. Elindultam a magam útján, s kipróbáltam magamat több területen, hogy rájöjjek, mi az én utam.

Barry Schwartz pszichológus szerint manapság túlságosan sok lehetőség közül választhatunk, ezt pedig nem tudjuk kezelni. A választások teherként nehezednek ránk, ha túl sok lehetőség tárulkozik elénk., s ha igazán tudod,hogy mik az értékeid,akkor a téged megtalálnak a lehetőséged. Velem pont ez történik az utóbbi időbe, ami igazán jó érzés is lehet.

https://www.ted.com/talks/barry_schwartz_on_the_paradox_of_choice?language=hu

Mi a teendő a választási túlterheltségre?

Ha alaposan végiggondoljuk egy tanácsadóval például,hogy melyik munka/foglalkozás/feladatkör jelenti  számunkra a kiteljesedést Mik ennek a fő jellemzői?A másik javaslatom,hogy ha megtaláltuk a kiteljesedést jelentő munka legfőbb ismérveit,akkor vizsgáljuk meg ,hogy ezek közül, melyek azok, amelyek leginkább illenek a céljainkhoz, törekvéseinkhez.

A túlkínálaton túl egy másik tényező is nehezítheti a szabadulást a nem kívánatos munkától,a múltunk foglyai vagyunk az oktatás terén is. Az oktatási rendszer beskatulyáz, nehezen lehet egy orvosi diplomával elhelyezkedni utána grafikusként, ha időközben rájön a nebuló, hogy neki arra lenne inkább kedve.

A tanulmányaink egyfajta köteléket jelentenek, egy bizonyos karrierhez láncolnak minket. Nehezen tudtam én is kitörni a pedagógus és nemesi háttérrel, múlttal.

Tanulmányainkkal kapcsolatos egykori döntéseink sokáig kísértenek minket.

Persze Te ezen változtathatsz, mint ahogy azon is, hogy mennyire engedsz a családi nyomásnak és a társadalmi elvárások befolyásolásának is. Valószínűleg én is könnyelműnek tűntem a szüleim szemébe, sőt a környezetemnek, amikor otthagytam a biztonságot, s lemondtam a kényelmes jövőről.

A legnagyobb gátat átléptem. Sokakban olyan gondolat fordul meg, hogy talán eltékozolt mindent, amiért oly sokat küzdött, pedig csak valószínűleg a státuszához és a szakmai közösséghez tartozás érzése tartja ott, ahol van jelenleg.

Ennek a következménye a folyamatos küzdelem a múlttal. Lépj ki a múlt rabságából!

Vélemény, hozzászólás?